2008. február 22., péntek

A találkozó

Tegnap voltunk az Ausztrál találkozón. Drágám nem tudott velem jönni, hogy ne menjek egyedül jött velem a lányom. Szinte ugyan azokat mondták el mint a három héttel ezelőtt csak grafikonokkal, táblázatokkal kiegészítve. Persze itt már az anyagiakról is pontosabb képet adtak. Prospektusokat is kaptunk a kinti sulikról. Itt volt a cég ausztráliai irodájának a vezetője. Két és fél órán keresztül beszéltek. A lányom (aki a múltkor is el akart jönni) szinte rezzenéstelenül ülte végig. Majd csak annyit mondott, hogy kár, hogy nem holnap megyünk. Volt ott egy lány aki a papírjait hozta be és ott maradt végig. Kiderült, hogy a jövő héten utazik. Az előadásra szinte ugyan azok jöttek el mint a múlkor. Egy pár ismeretlen arc volt. Elég sokan kértek személyes beszélgetésre időpontot. Mi is megyünk március 5-én. Mikor haza értünk. Elmeséltem a drágámnak, hogy mi volt. El kezdtünk számolgatni és azt okoskodtuk ki, hogy kb: 7 millió ft-nak kell lenni a bankszámlán, hogy ki tudjunk menni. Nem az a baj, hogy ennyi hanem, hogy hiába részletekben kell fizetni akkor is egyben rajta kell lenni. Szeptemberig össze kell rakni. Még az is gond, hogy a drágám munkáiból január, február körül jönnek be a pénzek. Na majd csak megoldjuk ezt is. Nem adjuk fel!!! Még egy (számunkra) fontos dolog, hogy a drágám három hete nem gyújtott rá!! A cigipénzt bedobja a gyereke perselyébe! Kíváncsi vagyok, hogy szeptemberig mennyi jön össze. Mindenki szorít, hogy végleg le tudja rakni.

1 megjegyzés:

bogdanovits írta...

Csak annyit, hogy hajrá!!!!
Ildi